Nem hozott radikális változást a Lehet Más a Politika hétvégi kongresszusa a párt életében, annak ellenére sem, hogy a résztvevőknek igen sok szervezeti kérdésben sikerült megállapodásra jutniuk. Ami a kétnapos ülésezés eredményeként jól látható, hogy a párt igyekszik megtartani azokat a zöld pártokra jellemző jegyeket, melyek Nyugat-Európa hasonló szervezeteit is jellemzik.
Az előjelek ugyanakkor egészen mást mutattak. A sikertelen önkormányzati választás, az LMP folyamatos kitörési lehetőség-keresése és az ezzel járó identitáskeresési problémák egyre több alkalommal kaptak teret a nyilvánosság előtt. Mindezt tovább súlyosbította, hogy a párt választmányából az előző év során többen kiléptek, ami a közvélemény számára a párt súlyos belső konfliktusának látszatát generálhatta. Az LMP számára ugyanakkor nem csak ezek okozzák a komoly problémát, hanem emellett meg kell küzdenie az alacsony szervezeti kiépítettségével, valamint a parlamenti frakció létrejötte után a pártban jelentkező önálló és aktív tagság hiányával is, amely a frakció mellett önálló performanszokkal vetetné észre a pártot, vagy épp járulna hozzá a működéshez és az ideológiai viták tisztázásá
Mindez a párt hatékonyságának növekedését irányozta elő a múlt hétvégi kongresszusra, amelynek eszközeként a Nyugaton is bevált gyakorlatot - azaz a belső demokrácia csökkentését a hatékonyság rovására – vezették volna be. Ennek jegyében csökkent volna a vezető testület (választmány) létszáma, illetve egy erősebb hatalommal rendelkező, kvázi elnöki pozíció is létrejött volna. Lényegében hasonló átalakulás jellemez több nyugat-európai pártot is, így a flamand zöldeket Belgiumban, vagy a GroenLinks nevű holland szervezetet, illetve az angol Green Party-t is.
A párt végül a kongresszusi döntés eredményeképp nem vezetett be hasonló radikális változtatásokat. Továbbra is fenntartotta a testületi vezetést – bár létrehoz egy operatív pártigazgatói posztot, illetve megmaradt a döntéshozatal konszenzusorientáltsága is. Ugyanakkor kérdéses, hogy a szervezeti változatlanság mennyiben lesz alkalmas a párt körül fennálló problémák kezelésére. Ugyan a nyugati minták alapján nem állítható egyértelműen, hogy az egyszemélyi vezetés hozzájárulhat a párt eredményesebbé válásához, ugyanakkor egy erős vezető könnyen teremthet határozott és markáns irányvonalat a párton belül, ami jelenleg az LMP egyik fő hiányossága. Ugyanakkor a külföldi tapasztalatok azt is mutatják, hogy ehhez nem feltétlenül szükséges a jelentős, pártelnöki irányba történő átalakítás, a párt akár testületi vezetés esetén is sikeres lehet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
mikénehavóna 2011.02.04. 02:14:29
A nyugat-európai zöld pártokban nem azért nincs egyszemélyi vezetés, mert olyan demokratikusak, hanem ez éppen a sok erős egyéniség közötti kiegyezés terméke. Hol van sok nagy, erős, dinamikus egyéniség az LMP-ben? Sehol, valljuk be. És nem is engeditek, hogy kinőjenek - ez lesz a vesztetek.
A többi pártban előfordul egy férfi-egy nő felállás a vezetésben, de legalább valamennyire észrevehető egyéniségek mindenképpen vannak (ha már a karizmát eleve ördögtől valónak tekintitek.)Ahelyett, hogy örülnétek inkább, hogy van egy Schifferetek, háttérbe szorítjátok! Agyrém.
Ez a finomkodás inkább önbizalomhiány,irigység, bizalmatlanság, és fantáziátlanság következményének látszik. Annyi kreativitást és átütő erőt mutattok, mint az óbudai öregek otthona. Bár tévednék. Szurkolok a sikereteknek, szükség van rátok.
mikénehavóna 2011.02.04. 02:17:24
mikénehavóna 2011.02.04. 02:19:18
Impeachment 2011.02.07. 11:10:46
Jól látja a helyzetet, az LMP - hasonlóan a nyugati zöld pártokhoz - ugyanazzal a karimaellenes attitűddel küzd. Viszont, amiben vitatkoznék Önnel, hogy csak és kizárólag a sok erős egyéniség okozza az egyszemélyi vezetés hiányát. Ez nem igaz, ugyanis több esetben előfordul, hogy ezek a karizmatikus egyének - akiknek léte elkerülhetetlen egy párton belül - ugyan megpróbálják oly módon átalakítani ezeket a pártokat, hogy akár a vezetés, akár legalább a párt struktúrája egy centralizáltabb, vezetés centrikusabb formát öltsön, ám gyakran ez a tagság ellenállásán bukik el (lsd. pl. Németország esetét).