Szájer József bejelentette, hogy a választókorú állampolgárok két héten belül kapnak egy kérdőívet, melyben 12 kérdésre adhatnak választ tetszésük szerint a leendő Alkotmányról. „Mit kíván a magyar nemzet.” – írták egykor a Pilvaxosok. Jelen helyzetben is magasztos célok lebegnek az ország, a nemzet, de főleg a kormány szemei előtt. Bevonni a választópolgárokat az Országgyűlés, az alkotmány-előkészítő és a siófoki frakciótanácskozáson létrehozott szövegező bizottság munkájába. Ám miért van szükség erre a postásokat őrületbe kergető manőverre, ha a kormány birtokolja a parlamenti helyek 2/3-át?

Vélhetően nem a brazíliai esőerdők kitermelésével foglalkozó vállalatokat kívánják így magyarországi befektetésre ösztönözni, annak ellenére, hogy a hozzávetőleg 8,2 millió választóhoz kiküldésre kerülő lap- és borítékmennyiség tetemes bevételt jelenthet a papíripar számára.

A kormány alkotmányos törekvései több fórumon tetten érhetőek, ám Szájer Józsefék ezek mellett újabb frontot nyitnak azzal, hogy nemes egyszerűséggel az emberek postaládájába dobják az ikszelős kérdéssort. Mint egy korábbi cikkben említettem, a kormány igen nagy hangsúlyt fektet az új alkotmány beharangozásának szimbolikus körítésére. A mostani ötlet veleje szintén inkább a külcsínben, mint a valós, tartalmi érdeklődésben keresendő. Ennek egyik indikátora maga az esetszám; egy ekkora adatbázist ki tudna létrehozni és kielemezni ily szűkös időintervallum alatt? Bár az ingyenesség ellenére várhatóan nem küldi vissza mindenki a kérdéssort, már 10%-os válaszadás esetén is méretes sziklákat gördítene a feldolgozás kivitelezése elé a puszta borítékadag. A párszázezer (gyakorlatilag) kérdőív válaszainak kiértékelésével ugyanis ildomos lenne március 15-ig végezniük, hisz az Országgyűlés akkor kezdi meg az alkotmányozást, amihez a „nép” véleményét próbálják épp kikérni. Komoly támadási felületet teremt az ügy a Fidesz-KDNP koalíció számára, hiszen egy esetleg apolitikus hangulatú nemzet a következő pár hétben bolondját járathatja az egész „Új Alkotmány” projekt hírnökeivel. Csekély számú visszaküldött borítékkal ugyanis nemcsak hogy az ablakon kidobott tetemes összegekről lehetne beszélni, az oly kitartóan várt – és a jelenleg hatályban levő Alkotmánnyal szemben aggályként támasztott – legitimációt sem sikerülne egyértelműen megteremteni az új alaptörvény számára.

De vegyük górcső alá a kiértékelés fázisát. A fent említett hírek szerint a bizottság arra is kíváncsi, az új alkotmány vajon „vegyen-e védelem alá olyan közös értékeket, mint a család, a munka, az otthon, a rend és az egészség”. Ezt a KDNP-s politikusok minden bizonnyal meglepődve olvashatják, hisz pont a siófoki megbeszélésen vitáztak a Fidesszel a házasság-, a család- és a magzatvédelem alkotmányba kerüléséről. Tegyük fel, a 12 pontra kapott válaszok alapján arra derülne fény, a nép e téren nem látná szívesen a szigorítást: mit lépne ekkor a Fidesz? A NOL értesülései szerint ez esetben a KDNP elvetné az új alkotmány gondolatát is, vélhetően a kormánykoalíció egyik tagja sem látná szívesen a körülmények ehhez hasonló alakulását. Az Országgyűlés oldalán elérhető kvázi tervezet, a „Magyarország alkotmányának szabályozási elvei” címet viselő dokumentum ugyanakkor az alapvető rendelkezések hetedik pontjában még taglalta, és „az állam elsőrendű kötelességének” minősítette a házasság és a család tiszteletben tartását és védelmét.

Az Orbán Viktor által a megújulás évének titulált 2011-es évben így, némi rizikót vállalva tovább folytatódik az alkotmány (elő)készítése, azonban a procedúra mostani fejezete könnyen bakivá válhat. A középiskolás matematikaversenyek hangulatát idéző ikszelős kérdéssorral a labda most a választókorú polgárok kezébe került, a kérdés pedig adott: „Mit kíván a magyar nemzet?”

Krasznai Gergely