Megszokhattuk már, nem telik el esztendő anélkül, hogy Orbán Viktor évet és országot értékelne. Ez idén sem lesz másképp, február 7-én ugyanis tizenharmadik alkalommal "veszi magának a bátorságot, hogy értékeljen egy egész országot". Szíjjártó Péter elmondta, a kormányfő sorra veszi az ország előtt álló kihívásokat, és felhívja a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyek a nemzetközi gazdasági kihívásokból, illetve az előző kormányzatok rossz teljesítményéből adódnak A bejegyzés akár itt véget is érhetne, hogyha előadásához nem fordulna videóüzenetben a Facebook közösségéhez a miniszterelnök.

Nem hozott radikális változást a Lehet Más a Politika hétvégi kongresszusa a párt életében, annak ellenére sem, hogy a résztvevőknek igen sok szervezeti kérdésben sikerült megállapodásra jutniuk. Ami a kétnapos ülésezés eredményeként jól látható, hogy a párt igyekszik megtartani azokat a zöld pártokra jellemző jegyeket, melyek Nyugat-Európa hasonló szervezeteit is jellemzik.

Az előjelek ugyanakkor egészen mást mutattak. A sikertelen önkormányzati választás, az LMP folyamatos kitörési lehetőség-keresése és az ezzel járó identitáskeresési problémák egyre több alkalommal kaptak teret a nyilvánosság előtt. Mindezt tovább súlyosbította, hogy a párt választmányából az előző év során többen kiléptek, ami a közvélemény számára a párt súlyos belső konfliktusának látszatát generálhatta. Az LMP számára ugyanakkor nem csak ezek okozzák a komoly problémát, hanem emellett meg kell küzdenie az alacsony szervezeti kiépítettségével, valamint a parlamenti frakció létrejötte után a pártban  jelentkező önálló és aktív tagság hiányával is, amely a frakció mellett önálló performanszokkal vetetné észre a pártot, vagy épp járulna hozzá a működéshez és az ideológiai viták tisztázásá

Mindez a párt hatékonyságának növekedését irányozta elő a múlt hétvégi kongresszusra, amelynek eszközeként a Nyugaton is bevált gyakorlatot - azaz a belső demokrácia csökkentését a hatékonyság rovására – vezették volna be. Ennek jegyében csökkent volna a vezető testület (választmány) létszáma, illetve egy erősebb hatalommal rendelkező, kvázi elnöki pozíció is létrejött volna. Lényegében hasonló átalakulás jellemez több nyugat-európai pártot is, így a flamand zöldeket Belgiumban, vagy a GroenLinks nevű holland szervezetet, illetve az angol Green Party-t is.

A párt végül a kongresszusi döntés eredményeképp nem vezetett be hasonló radikális változtatásokat. Továbbra is fenntartotta a testületi vezetést – bár létrehoz egy operatív pártigazgatói posztot, illetve megmaradt a döntéshozatal konszenzusorientáltsága is. Ugyanakkor kérdéses, hogy a szervezeti változatlanság mennyiben lesz alkalmas a párt körül fennálló problémák kezelésére. Ugyan a nyugati minták alapján nem állítható egyértelműen, hogy az egyszemélyi vezetés hozzájárulhat a párt eredményesebbé válásához, ugyanakkor egy erős vezető könnyen teremthet  határozott és markáns irányvonalat a párton belül, ami jelenleg az LMP egyik fő hiányossága. Ugyanakkor a külföldi tapasztalatok azt is mutatják, hogy ehhez nem feltétlenül szükséges a jelentős, pártelnöki irányba történő átalakítás, a párt akár testületi vezetés esetén is sikeres lehet.

Két ciklus ellenzéki szerepkör után a Fidesz és a KDNP soha nem látott támogatással indult neki a kormányzásnak 2010. május végén. A vezetés retorikája és a politikacsinálás Magyarországon sosem volt szimbólummentes, ám a jelenlegi, 2/3-os parlamenti többséggel a jobboldal pontot tehet egy két évtizede íródó mondat végére – új alkotmányt hívhat életre, a szándékot azonban több oldalról is éri kritika. A széles körben vitatott tényezők közül az egyik pont a legitimáció kérdése. Az rendszerváltás előtt – 1989. október 23-án hatályba lépő – alkotmánymódosítás preambuluma ugyanis a következő:

„A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:”

Fordulóponthoz érkezett Barack Obama amerikai elnök és adminisztrációja, hiszen a papírfomának megfelelően sima vereséget szenvedett a Demokrata Párt a GOP-vel szemben a Kongresszus mindkét házában kiírt novemberi időközi választásokon. Ennek ellenére nem vált béna kacsává az elnök, mivel a Szenátusban a demokraták nagyon erős pozíciója csupán mérséklődött, de a többségük – mégha csekély is – megmaradt, míg a Képviselőházat elhódították a republikánusok, akik az előző cikkemben idézett Gallup, FiveThirtyEight és RCP számukra hízelgő előrejelzéseit kis mértékben még felül is tudták múlni.