Páros év november első hétfőjét követő kedd közeledte kevés ember érdeklődését kelti fel Európában. A külpolitika iránt érdeklődők fejében viszont felvillan a lámpa, hiszen ez a nap a világ egyik legszebb demokratikus tradícióval bíró országában, az Amerikai Egyesült Államokban kétévente megrendezett kongresszusi és kormányzóválasztások napja.

A választásokról

A 2010-es időközi választásokon (midterm election) a választók két elnökválasztás között, az elnöki ciklus közepén mondhatnak ítéletet a regnáló elnök és adminisztrációja fölött. Az USA mind az ötven államában szavazhatnak az állampolgárok a kétévente teljesen újraválasztandó Képviselőház 435 tagjára. A Szenátus tagjait hat évre választják, kétévente a 100 szenátor közel egyharmadáról szavaznak újra, idén a Szenátus 37 helyére írtak ki voksolást. A föderális törvényhozás képviselői mellett szintén 37 állam polgárai döntenek arról, hogy a következő négy évben ki vezesse kormányzóként szűkebb pátriájukat.

A pártok támogatottságát leginkább a képviselőházi választásokon lehet lemérni, hiszen a rövid, két éves ciklusú képviselők megválasztásakor leginkább a pártelv érvényesül. Sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak a személyes kvalitások a szenátusi voksoláson, hiszen egy államot csak két szenátor képvisel. A jelölteknek – főként azoknak, akik már legalább egy ciklust végigszolgáltak – szigorúbban kell elszámolniuk választóikkal, az értük tett munkáról, akaratuk képviseletéről. Éppen emiatt jellemző, hogy a Szenátusban nem olyan jelentős a frakciófegyelem, mint a Képviselőházban. A kormányzók választásakor kerül a legnagyobb hangsúly a személyes kvalitásokra, a pártállás többnyire másodlagos tényező. Így tehát azok az amerikai állampolgárok, akik 2010. november 2-án három szavazattal is bírnak, igen árnyalt módon nyilváníthatják ki politikai véleményüket. Érdekesség, hogy míg a „kiskirályságok” elkerülése érdekében az államok túlnyomó részében csak két négyéves ciklus erejéig lehet valaki kormányzó, addig szenátorként korlátlan alkalommal lehet újraindulni. Az idén nyáron elhunyt Robert Byrd demokrata szenátor csúcstartóként egymás után kilencszer lett szenátorrá megválasztva Nyugat-Virginiában, először 1959-ben, legutolsó hatéves mandátumát pedig 2006-ban nyerte el, amit már nem tudott kitölteni, 51 évig volt szenátor.

A lehetséges kimenetelek

Kedden az érdeklődés középpontjában természetesen a kongresszusi választások lesznek. Sok mindenről döntenek a szavazók: kié legyen a szenátusi többség, kié legyen a képviselőházi többség, ki legyen a Képviselőház elnöke (Speaker of the House). Fontos döntések ezek, hiszen eredményük alapvetően befolyásolja az elnök és adminisztrációjának második két évét. Ha marad a jelenlegi 57(+2)-41 arányú szenátusi és 255-178 arányú képviselőházi demokrata többség – még ha nem is ilyen arányban – akkor az elnök, Barack Obama továbbra is nagy számban tudná elfogadtatni a Kongresszussal javaslatait. Ha viszont a demokraták mind a szenátusi, mind a képviselőházi többségüket elveszítenék, úgy az elnök ún. béna kacsává válhatna, mint George W. Bush elnöki ciklusa végén, és megakadna a törvényalkotási folyamat. A harmadik és egyben legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a demokraták megtartják szenátusi többségüket, de a képviselőházi többséget a republikánusok adhatják, ami kooperációra kötelezné a képviselőket, mivel a törvényhozási munka gáncsolásáért a választók megbüntetnék képviselőiket a következő választáson.

A 2012-es választások szempontjából kényelmes helyzet lenne ez mindkét párt számára, hiszen a demokraták válláról levenné a teljes felelősség terhét a republikánusok képviselőházi győzelme, így a közvéleménynek a kongresszus munkájával kapcsolatos lesújtó, 16%-os elégedettségi szintért a republikánusok is felelőssé tehetőek lesznek. A republikánusok viszont dinamikus rajtot vehetnek a jövőre kezdődő előválasztási küzdelem előtt, ami jelentősen növelheti esélyeiket a Fehér Ház visszaszerzésére. Igaz, szavazótáboruk sokkal heterogénebb lett a párton belül idén felfutott Tea Party Movement nagy népszerűsége miatt, akiknek a támogatását a Republikánus Párton belül is nagyon megosztó, de népszerű Sarah Palin is élvezi. Ők ihlették pártjuk képviselőházi kampányának jelmondatát: Fire Pelosi!, ami a jobboldaliak szemében elviselhetetlen képviselőházi elnök, Nancy Pelosi leváltására sarkall.


Mire érdemes figyelni kedden?

A képviselőházi helyek számossága miatt inkább a szenátusi és kormányzói választások hoznak majd izgalmasabb csatákat. Az amerikai statisztikaguru, Nate Silver nevével fémjelzett FiveThirtyEight (538-az elektori testület létszáma) nevű közvélemény kutató cég az államokat három csoportba sorolta: valószínű demokrata győzelem, valószínű republikánus győzelem valamint a kiegyenlített (tossup) versengések. Ezek közül emelnék ki párat.

A liberálisok fellegvárában, Kaliforniában szenátor- és kormányzóválasztást is tartanak. Mindkettő, de különösen a szenátusi választás lesz szoros két hölgy, a regnáló demokrata Barbara Boxer és republikánus kihívója, a HP korábbi vezérigazgatója, Carly Fiorina között. A távozó republikánus kormányzó, Arnold Schwarzenegger helyére a korábbi demokrata kormányzó, Jerry Brown és republikánus ellenfele, Meg Whitman pályázik. A párharcokban jelenleg Boxer 51-46, Brown 53-45 arányban vezet.

Pelosi mellett a Szenátus demokrata többségének vezetője, Harry Reid is bukhat, aki jelenleg 50-47 arányban vesztésre áll kihívója, Sharron Angle-lel szemben. A floridai szenátorválasztási küzdelemben pillanatnyilag a republikánus jelölt, Marco Rubio áll nyerésre 44-32-23 arányban a jelenleg független, korábban republikánus párti kormányzó Charlie Crist és a demokrata Kendrick Meek előtt. Mivel a szenátusi versengés nagyon szoros lesz, demokrata körökben sokan próbálják Meeket visszalépésre bírni a távozó kormányzó javára, mivel matematikailag lenne esélye legyőzni Rubiot, ezzel egy értékes szenátori poszttól foszthatnák meg a republikánusokat. Floridában szintén tartanak kormányzóválasztást, ahol 1%-nál kisebb arányban vezet a demokrata Alex Sink a republikánus Rick Scottal szemben (az este egyik, ha nem a legnagyobb csatája lesz!).

A választás második legszorosabb versenye Oregon kormányzásáért folyik majd, ahol a demokrata John Kitzhaber 50-49 arányban vezet a republikánus Chris Dudley előtt. És végül egy érdekesség: 36-32-28 arányban vezet a Rhode Island kormányzói székéért folytatott küzdelemben Lincoln Chafee független jelölt (korábbi republikánus szenátor) demokrata és republikánus kihívójával szemben, ő lehet az este egyedüli független győztese. Azoknak, akik nem csak az NBA-rájátszás vagy a Super Bowl miatt hajlandóak sokáig ébren maradni, azoknak jó éjszakázást kívánok a november 2-áról 3-ára virradó hajnalon!

A FiveThirtyEight előrejelzése a kongresszusi választások eredményéről:

Szenátus: 52-48 arányú demokrata (2 függetlennel) többség
Képviselőház: 232-203 arányú republikánus többség

Kaló Máté